Szeretném olyan frissen indítani a beszámolót, mint a tegnap esti vacsora nyitóbora, a 2011-es Bock Rosé volt, de ez a délutáni havazás egy kicsit álmosító. Aztán gyorsan felidézem a paradicsomos feketekagylót is mellé, és rögtön megjön az életkedvem. A rosé kíválóan hűsen lett tálalva, és a lazacrózsaszín (de inkább flamingó rózsaszín) nedű fás illatai kitűnően érvényesültek. A borokat bemutató borász, Krenner Csaba pont megfelelő arányban adagolja a szakmát és a nemszakmát. Tudok így minden adatot, amit a Bornaplómba be szeretnék írni, de azt is megtudom, hogy ez a bor bizony csavarzáras, a frissesség megőrzése érdekében, és hogy óvakodjunk az olyan baráttól, aki 3 évesnél régebbi roséval állít be. Többször kell, hogy idézzem majd a főborászt, nem fogják megbánni! Ahogy azt se, ha ebből a Bock Roséból betárazunk egy-kettőt, mert vendégvárásnál, köszöntéskor nincs ennél jobb választás. Viszont vendégségbe csak akkor vigyük, ha van hozzá borhűtőnk is!
A könnyű felvezetés után rögtön komolyabb vizekre evezünk. A 2009-es Bock Ermitage különlegessége, hogy hatos cuvée, cabernet sauvignon, cabernet franc, pinot noir, merlot, portugieser, syrah szőlőfajtákból készül a Remete dűlőről származó válogatás, az arányok minden évben változnak. A bor vidám piros, csokis-édes illata mint egy női púder, nekem túl merlot-hangsúlyos. Ennél nehezebb bor viszont már sok lett volna a borjúmájhoz és a zöldfűszeres burgonyapüréhez, amihez mi megettük a talán csak díszítésnek szánt bazsalikomot, kíváló volt!
A 2009-es Bock Cabernet Sauvignon tökéletesen hozta a cabernet sauvignon jellegzetességeit. Elsőre merész választásnak tűnt mellé egy húsmentes tésztaétel, a strozzapreti fokhagymás sült zöldséggel, de mégis jól működött az enyhén fás karakter és a fokhagymás-fekete borsos étel. Ezentúl én is bátrabban kínálok a kedvenc tésztáim mellé cabernet sauvignont, bevallom, eddig eszembe se jutott.
A két főétel közül számomra a következő volt a fő-főétel, a sistergős bárányragu ízletes, omlós volt, és nem győztünk még kérni mellé a friss bagettből, tunkoltunk serényen. És akkor még nem is beszéltem a borról! Nálam a 2008-as Bock Syrah volt a csúcs tegnap este! Fantasztikus illat-bomba, amikor folyamatában bontakozik ki a bor, minden percében mást mutatva, volt ott gomba, aszalt barack, bors és enyhe menta is. Ízben talán az aszalt gyümölcs tért vissza a leghangsúlyosabban, de - hogy ismét főborászunkat idézzem - "nagyobb boroknál már megoszlik a figyelem".
Azért a 2007-es Bock Cuvée visszarántott a hétköznapokba, nemhiába a Bock pincészet zászlós bora. A 60% cabernet sauvignon, 30% cabernet franc és a 10% merlot igazi bordeaux-i házasítás. A 24 hónapos tölgyfahordós érlelés illatában is visszaköszön, ezt emeli ki a füstölt mangalica karaj és lágyítja a fóliás burgonya. Kicsit már nehezen idézem fel, hogy is jutottunk oda, hogy előszeretettel használják hordóként "85%-ban a magyar hölgyeket", de mindenesetre "amilyen a nemzet, olyan a hordó" - és erre most várom a szellemes párosításokat!
Az este most is a gasztronómia dícsérete volt, bor és étel tökéletes összjátéka, ha értenék a zenéhez, most nagyon passzolna ide egy olyan hasonlat. De inkább csak annyit mondok, merész indítása volt ez a hétnek, "mert jön még négy munkanap".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése