Először is szögezzük le, hogy a gagyi gombóc nem gagyi. Igenis nagyon finom. A nevét egyébként egy főzéshez maximum a pizzarendelés szintjén értő kedves barátom adta, mert úgy gondolta, ezt annyira könnyű elkészíteni, hogy az már gagyi. Ez persze csak részben igaz, de a név ráragadt.
Egy boros ételnél számomra mindig nagy dilemma, hogy milyen bort használjunk, mert ugye ami igazán jó, azt talán sajnálom belelocsoli, ami meg amúgy se ízlett, azt az ebédben se szeretném kiérezni. Nyilván nem állíthatom, hogy mondjuk egy vörösboros marhapörköltben kiérzem, ha a hozzáadott bor - stílszerűen - gagyi, ezért bármikor nyugodt szívvel belelocsolom a hűtőben akár napok óta magányosan gubbasztó borocskát. De ha már úgyis bontunk az ebéd mellé egy palackot, és ugyebár miért ne bontanánk, akkor abból azért ne sajnáljunk 1 decit a húshoz löttyinteni - az lesz ám a tökéletes összhang.
 |
| Gagyi gombóc |
Hozzávalók:
50 dkg darált sertés és marhahús keverék
2 szelet rozskenyér tejben áztatva
2 tojás
kevés liszt
1 nagy fej hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
1 kis konzerv sűrített paradicsompüré
300 ml paradicsomszósz (készülhet persze friss paradicsomból is)
só, bors, fűszerkömény, majoranna és ki mit szeret
1. A darált hús összekeverjük a tejbe áztatott, majd kinyomkodott kenyérszeletekkel és a két tojással. Ízesítésnek adjunk hozzá sót, majorannát, borsot, fűszerköményt és ízlés szerint más zöldfűszereket.
2. A húsos keverékből kis golyókat gyúrunk és lisztben megforgatjuk (ha nekehezn gyúrható, a keverékhez is adhatunk egy kis lisztet), majd kevés olajban épp annyira megsütjük, hogy piruljon és összeálljon.
3. A húsgolyók, bocsánat, gagyi gombócok sütésére használt olajban a karikákra vágott hagymát megpároljuk és belenyomjuk a fokhagymagerezdeket. Most jön a lényeg, mert felöntjük 1-2 dl vörösborral, beleszagolunk, mert isteni az illata, majd hozzáadjuk a paradicsomszószokat, végül belepottyantjuk a gombócokat és kb. fél óráig összerottyantjuk.
4. Spagetti tésztával és reszelt parmezánnal, no meg BORRAL tálaljuk.
Én ehhez az ételhez Iványi Zsófi 2009-es Villányi Portugieserét választottam, nem is bántam meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése