Omletthez olaszrizling

Kicsit régen jegyeztem a Bornaplómba, nem mintha nem lett volna mit, de valahogy mégse, mert nem volt teljes az élmény. Itt volt az ideje egy jól megkomponált vacsorának, így most a bor mellé az étel is komoly szerepet kapott, mondhatni, inkább a bor volt a mellékszereplő.

Nálam a főzés a "mi van itthon" kérdéssel kezdődik, és szerencsére most elég jó volt a felhozatal - ez nagyrészt annak köszönhető, hogy már a kis veteményesemből is lehet garázdálkodni. A következő kérdés a "mit lehet ebből kihozni", amelyet gyorsan követ a "ki fogja azt megenni" - két kiskorú igen határozott és egyéni étkezési elképzeléseinek kell megfelelnem. Az egyik alapszabály, hogy legyen benne csoki, a másik, hogy legalább lehessen hozzá csokit enni. Minden más komoly stratégiai lépéseket igényel, és szerencsére a lepényke varázsszó csodákra képes, abba mindent bele lehet rejteni.

Az alapok

A bor már a hűtőben - hm, eláruljam? -, én meg kezdtem összedobni az alapot. A lepényke, azaz az omlett (= 1 tojás, 1 evőkanál liszt és 1 evőkanál tej) olvasztott vajon kezdett sülni, erre dobtam a snidlinget, meg a párolt zöldspárgát - ezen a pontom már bele kellett kortyolnom a borba, mert a fűszereket nem bízhattam a néha megkopott emlékeimre, ez a bor pedig még nem volt beírva a Bornaplómba. A Villa Tolnay 2007-es Olaszrizlingje pont jó hideg, de ekkor jövők rá, hogy én azért szeretem ezt az olaszrizlinget, mert édesebb a megszokottnál, a készülő ételhez pedig egy savasabb, markánsabb íz kellene.

Serpenyőben

Itt már nincs mit tenni, akkor az omlettet kell felturbózni, hogy az legyen a domináns! Gyorsan került bele (alá) egy kis érlelt sonka, mellé pedig szintén a kiskertből friss ruccola meg bébispenót balzsamecettel.

Most nem ő lett a főszereplő...

A Villa Tolnay olaszrizlingje persze továbbra is nagy kedvenc, de ha őszinte akarok lenni, ehhez a menühöz a Zöld Veltelinit kellett volna tőlük választanom. Édeskés, erősen gyümölcsös zamata miatt viszont az olaszrizling remekül kísérte Lilike cseresznyelekvárral készített lepénykéjének utolsó falatát. Hiába, a legjobb összeállítás sokszor a véletlen műve...