Meglepő, de szőlőből nem csak bort lehet készíteni. Még az éretlen, de hibátlan szőlőszemekből préselik, szűrik a verjus-t, ezt a savanyú levet. Már az ókorban is készítették, a gasztronómia világát azonban hol máshol, mint a középkori Franciaországban hódította meg - itthon használt elnevezése is francia eredetű (a francia vert (=zöld) és jus (=lé) szavak összetétele, kiejtése: "verzsü").
Én a Káptalantóti piacon botlottam bele, a Szent-György hegyi Killer Pincészet kínálta, én meg nem tehettem mást, elfogadtam. Killer Gáspár hosszasan ecsetelte a verjus kedvező élettani hatását, azóta - ha épp nem fogytam ki a készletből - azzal kezdem a napot.
 |
| Ez a szörp forma |
A verjus-t azonban nem csak, sőt, elsősorban nem vízzel-szódával higítva fogyasztják, hanem a hagyományos felhasználás szerint salátaöntetek, mártások és édes-savanyú pác alapja lehet. Íze a leginkább a citromléhez hasonlít, savassága azonban enyhébb, lágyabb. Ha valaki receptet keres hozzá, akkor elárulom, hogy olaszul agresto-nak hívják :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése