Egy kis Itália II.

Tegnap egy kicsit bepillantottunk az olasz borozási szokásokba, legalábbis ami Torinót illeti. Már csak két dolgot kell tisztázni: 1. hol van Torino, 2. milyen borok vannak arrafelé?

Torino az Olaszország északnyugati részén található Piemonte régió majdnem egymilliós nagyvárosa, Piemonte pedig Toszkána mellett Itália egyik legkiemelkedőbb borvidéke. Tipikus Torinói utcakép, hogy a régi házacskák határolta utcákon végignézne az Alpok fehér csúcsait látjuk. Piemonte tartományban nem jellemző a sík terület, a piemonte szó is azt jelenti: a hegyek lábánál. Az Alpok és a tenger közelsége sajátos klímát eredményez, a száraz és meleg nyarat párás ősz és ködös tél követi, és ezt az olaszok szívesen használják szőlőtermesztésre.

Nebbiolo

Az egyik legnemesebb olasz kékszőlő fajta, tartalmas, testes borokat készítenek belőle. Olaszországban is szinte csak Piemonte tartományban termesztik, ott is a borok kevesebb mint 5 %-a készül belőle. Ennek oka, hogy szinte kizűrólag a legjobb fekvésű területeken hozza a fatájára jellemző magas tannin- és alkoholtartalmat. A nebbiolo az olaszok féltett kincse, a múlt század közepén épp ennek a szőlőfajtának érdekében kezdeményezték a helyiek az eredetvédelem bevezetését. A termőterületekről elnevezett Barolo és Barbaresco világhíres borokat készítik a nebbiolo szőlőből. Ez utóbbi nem kevés fejtörést okozott, az olaszok ugyanis magát a bort csak barolonak vagy barbaresconak ismerik, a nebbiolo szinte a palackon sincs feltüntetve, viszont a tény nagyon beszédes: mind a barolo, mind a barbaresco igazi terroir bor.

Barbera

Barberát ugyan nem kizárólag Piemonte tartományban termesztenek, itt azonban annyira elterjedt, hogy a sangiovese után Olaszország második legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajtája. Ennek oka a nagy ellenálló képessége, igazán nem nevezhető kényes fajtának. Viszonylag magas savtartalmú borokat készítenek belőle, elsősorban Barbera d’Alba, d’Asti és del Monferrato területeken.

Dolcetto

A dolcetto korán érő, szintén nem kényes fajta,alacsony sav- és tannintartalommal bír. Könnyed, gyümölcsös, már-már édeskés borokat készítenek belőle, a dolcetto adja a mindennapok borát az asztalra. Készítenek ugyanakkor különlegességeket is, ezt elsősorban a termésmennyiség korlátozásával érik el.

Moscato

A moscato azonos a mi sárgamuskotályunkkal, és az Asti Spumante és a Moscato d’Asti pezsgők alapja. Ezek a pezsgők ún. charmant-eljárással készülnek, azaz az erjesztési folyamatot megállítják, az élesztőket elávolítják, így a pezsgőben cukor is marad, ami miatt az alkoholszint sem lesz magas.

Ezt mind jó tudni, de vajon ez segített-e, amikor a több száz négyzetméter alapterületű üzletben kellett volna 2 üveg bort választanom? Nem, egy csöppet sem. Inkább egy kedves olasz segített, de erről majd inkább holnap!